Dr. Bajusz Bertalan ügyvéd > Blog > Hibás termék: mikor felel a gyártó, a fejlesztő és a kereskedő?

Hibás termék: mikor felel a gyártó, a fejlesztő és a kereskedő?

Új termékfelelősségi szabályok 2026. december 9-től

Dr. Bajusz Bertalan ügyvéd · Közzétéve: 2026. november 5.

2026. december 9-én megváltoznak a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) termékfelelősségi rendelkezései. A szoftver kifejezetten terméknek minősül, ezért a hibás program által okozott kárért a gyártó mellett a program fejlesztője is felelhet. Megszűnik a más dologban okozott kárra vonatkozó 500 eurós alsó határ, és meghatározott esetekben vélelmezni kell a termék hibáját vagy a hiba és a kár közötti okozati összefüggést.1

Ki kérheti a kár megtérítését, és kitől?

Ha a hibás termék például valakinek sérülést okoz vagy megrongálja a lakását, a károsult közvetlenül a gyártótól követelhet kártérítést. A termékfelelősségi rendelkezések szerint károsult csak természetes személy lehet. Nem feltétel, hogy a terméket ő vásárolta volna meg, vagy hogy szerződéses kapcsolatban álljon a gyártóval. A gyártón kívül más vállalkozás is felelhet, de csak akkor, ha a rá vonatkozó törvényi feltételek teljesülnek.2

Példánkban egy vállalkozás okosfűtőtestet gyárt. A vezérlőprogramot külön szoftvercégtől rendeli meg, és beépíti a készülékbe. A vevő egy webáruházban vásárolja meg a fűtőtestet, amelyet otthon használ. A program hibája miatt az eszköz túlmelegszik és kigyullad. A tűz megrongálja a vevő bútorait.

A hibás készülék okozta kárért a gyártó felel. A szoftvercég is felel: az általa készített hibás programot a gyártó építette be a fűtőtestbe, és ez okozta a készülék meghibásodását. Felelősségük egyetemleges: a vevő bármelyiküktől követelheti a teljes kártérítést, de ugyanazért a kárért nem kaphat kétszer kártérítést. Ha az egyik vállalkozás fizet, a másik kötelezettsége a kifizetett rész erejéig megszűnik.3

Milyen hibáért és milyen kárért kell helytállni?

A termékfelelősség szempontjából a termék akkor hibás, ha nem nyújtja az általában elvárható vagy az uniós jogban, illetve magyar jogszabályban előírt biztonságot. Nem minden működési rendellenesség ilyen hiba. A példában a túlmelegedést és tüzet okozó programhiba a készülék biztonságát érinti.4

A termékkár körébe tartozik a hibás termék okozta halál, testi sérülés vagy egészségkárosodás miatt bekövetkezett vagyoni kár. Egy égési sérülésnél ilyen lehet például a szükséges kezelés költsége vagy a kiesett jövedelem. Az új rendelkezés a lelki egészség orvosilag elismert sérüléséből eredő kárt is kifejezetten nevesíti. Az egészségkárosodás miatt felmerülő vagyoni kár megtérítése nem azonos a személyiségi jogsértés miatt követelhető sérelemdíjjal.5

A példában a bútorokban keletkezett kár is termékkár. A más dolgokban okozott kárra vonatkozó 500 eurós alsó határ megszűnik: az új rendelkezések alapján az 500 eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó kárt is meg kell téríteni.6

Nem feltétel többé, hogy a károsodott dolog rendeltetése szerint magánhasználatra szolgáljon, és a károsult is rendszerint így használja. A használat célja alapján az új rendelkezés csak a kizárólag szakmai célra használt dolgok károsodását zárja ki. A munkára és magáncélra egyaránt használt laptop károsodása tehát a részbeni munkavégzési cél ellenére is termékkárnak minősül.7

Magában a hibás fűtőtestben keletkezett kár viszont nem termékkár. Ezen a jogcímen a végtermék kárának megtérítése sem követelhető, ha azt a gyártó által vagy az ellenőrzése alatt beépített, illetve a termékhez kapcsolt hibás alkotóelem okozta. A példában ezért a fűtőtest saját kára a hibás szoftverre hivatkozva sem válik termékkárrá.8

A készülék hibája miatt a vevő az eladóval szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet. Ennek keretében például kijavítást vagy kicserélést kérhet. A választható igényt a hiba jellege és a törvényi feltételek határozzák meg. Fogyasztóként termékszavatosság alapján közvetlenül a gyártótól is követelheti a kijavítást. Ha ez megfelelő határidőn belül, az érdekei sérelme nélkül nem lehetséges, kicserélést kérhet. A készülék kijavítása vagy kicserélése azonban nem téríti meg a bútorokban keletkezett kárt: arra a termékfelelősségi igény irányul.9

Új elem a nem szakmai célra használt adatokban okozott kár megtérítése. Ha például egy hibás program törli a felhasználó családi fényképeit, az emiatt szükségessé váló adat-helyreállítás indokolt költsége is követelhető. Ha a képek biztonsági másolatból ingyen visszaállíthatók, és más vagyoni veszteség sem keletkezett, a törlés nem alapoz meg vagyoni kártérítést. A kár bekövetkezését és összegét a károsultnak kell bizonyítania.10

A gazdasági társaság saját kárigényét nem a termékfelelősségi rendelkezések rendezik. Ha például a megrendelt szoftver hibája miatt megsérül a cég ügyféladatbázisa, a fejlesztővel szembeni igényt a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség rendelkezései alapján lehet érvényesíteni. A szerződésszegést, az okozott kárt és a fejlesztő esetleges mentesülését ilyenkor külön kell értékelni.11

Mikortól kell alkalmazni az új rendelkezéseket?

Az új rendelkezések a 2026. december 9-én vagy azt követően forgalomba hozott termékekre vonatkoznak. A forgalomba hozatal az adott termék első uniós piaci forgalmazása. Ilyen például, amikor a gyártó a terméket először értékesíti egy magyar nagykereskedőnek. Forgalmazásnak minősül az is, ha kereskedelmi tevékenység keretében díjmentesen bocsátják rendelkezésre a terméket értékesítésre, fogyasztásra vagy használatra.12

Ha az adott fűtőtestet 2026 novemberében hozták először forgalomba az uniós piacon, a webáruház december végi eladása nem teszi alkalmazhatóvá az új rendelkezéseket. Ha az első uniós forgalmazásra csak december 20-án kerül sor, az új rendelkezések irányadók. Nem az adott típus bemutatásának vagy a káreseménynek a napját, hanem az érintett termékegyed forgalomba hozatalának időpontját kell vizsgálni.13

Ha a terméket előzetesen nem hozták forgalomba, a 2026. december 9-én vagy azt követően történő használatbavétel teszi alkalmazhatóvá az új rendelkezéseket. Ilyen eset, ha a vállalkozás a maga gyártotta gépet először a saját magyarországi üzemében kezdi használni. A törvény szerinti használatbavétel a kereskedelmi tevékenység keretében történő első uniós használat, ha azt nem előzte meg forgalomba hozatal. A már forgalomba hozott készülék otthoni bekapcsolása nem ilyen használatbavétel.14

Mit kell bizonyítani, és mivel védekezhet a vállalkozás?

A károsultnak főszabály szerint bizonyítania kell a termék hibáját, a kár bekövetkezését és összegét, valamint azt, hogy a kárt ez a hiba okozta. A gyártó felróható magatartását nem kell igazolnia. A felelősség objektív: a gyártó nem mentesül azzal, hogy gondosan járt el.15

A Ptk. új rendelkezései meghatározott esetekben vélelmezik a termék hibáját. A bíróság ilyenkor az ellenkező bizonyításáig hibásnak tekinti a terméket. Beáll a vélelem, ha a felelős vállalkozás a bíróság felhívására nem bocsátja a károsult rendelkezésére az ügyben lényeges bizonyítékokat. Ugyanez irányadó, ha a károsult bizonyítja, hogy a termék nem felel meg a termékbiztonsági követelményeknek. A vélelem akkor is beáll, ha a károsult bizonyítja, hogy a kárt nyilvánvaló működési hiba okozta észszerűen előrelátható használat során vagy szokásos körülmények között.16

Ha a termék hibája már megállapítható, és a bekövetkezett kár jellemzően ezzel a hibával függ össze, a hiba és a kár közötti okozati összefüggést is vélelmezni kell. A vállalkozás mindkét vélelmet megdöntheti. A kár bekövetkezését és összegét a károsultnak ezekben az esetekben is bizonyítania kell.17

Külön vélelem érvényesül, ha a károsult rendkívüli bizonyítási nehézségekkel szembesül, például a termék műszaki vagy tudományos összetettsége miatt. Ennek feltétele, hogy a vállalkozás a bíróság felhívására rendelkezésre bocsássa a lényeges bizonyítékokat, de a nehézség ennek ellenére fennmaradjon. A károsultnak emellett valószínűsítenie kell a termék hibáját, a hiba és a kár közötti okozati összefüggést vagy mindkettőt. A bíróság az ügy összes lényeges körülménye alapján vizsgálja e feltételeket. Ha teljesülnek, a hibát, az okozati összefüggést vagy mindkettőt vélelmeznie kell, attól függően, melyikre vonatkozik a bizonyítási nehézség és a valószínűsítés. Az, hogy a szoftver bonyolult, még nem elegendő a vélelemhez.18

A vállalkozás ugyanakkor a Ptk.-ban meghatározott okokból mentesülhet. A beépített szoftver előállítója például bizonyíthatja, hogy a készülék hibája annak tervezésére vagy a készülék gyártójától kapott utasításokra vezethető vissza. Ezért a fejlesztési szerződés és a műszaki utasítások nemcsak a feladatokat rögzítik: egy kárigény elbírálásánál bizonyítékként is jelentőségük lehet.19

Szoftverfejlesztők és eszközgyártók: miről érdemes rendelkezni a szerződésben?

Az új rendelkezések szerint az önálló alkalmazás és a készülékbe épített program egyaránt termék. Az új uniós termékfelelősségi irányelv szerint a felhőn keresztüli hozzáférés sem változtat ezen. Az ilyen szoftvert fejlesztő vállalkozás akkor is gyártónak minősül, ha megrendelésre fejleszt.20

A nem kereskedelmi tevékenység során fejlesztett vagy rendelkezésre bocsátott szabad és nyílt forráskódú szoftverre nem alkalmazhatók e termékfelelősségi rendelkezések. Ha azonban egy eszközgyártó ilyen szoftvert épít a termékébe, ez a kivétel nem mentesíti az eszköz hibája miatt fennálló saját felelőssége alól.21

A kártérítés megosztása a gyártó és a fejlesztő között

Az egyetemlegesen felelős gyártó és fejlesztő megállapodhat arról, hogy egymás között milyen arányban viseli a kártérítést. Ez azonban nem korlátozza a károsultat: továbbra is bármelyiküktől követelheti a teljes összeget. A felelős vállalkozás termékfelelősségét a károsulttal szemben kizáró vagy korlátozó kikötés semmis. A kikötés akkor is semmis, ha a károsulttal kötött egyedi szerződésben vagy általános szerződési feltételekben szerepel.22

A fűtőtest példáját folytatva tegyük fel, hogy a bútorokban kétmillió forint kár keletkezett. A gyártó és a fejlesztő érvényesen megállapodtak abban, hogy az ilyen kártérítést fele-fele arányban viselik. Ha a gyártó megtéríti a vevő teljes kétmillió forintos kárát, egymillió forintot követelhet a fejlesztőtől. Ez a megtérítési igény: a gyártó ennyivel fizetett többet a rá eső résznél.23

Megtérítési igény külön kikötés nélkül is keletkezhet: aki a rá eső résznél többet fizetett, a többletet a többi kötelezettől, az őket terhelő rész erejéig követelheti. A Ptk. az egyenlő arányú teherviselést csak arra az esetre írja elő, ha a kötelezettek jogviszonyából más nem következik. A szerződés hallgatása esetén ezért a törvényi háttérszabály sem dönt el minden kármegosztási kérdést. A fejlesztési szerződésben érdemes külön rendelkezni a károsultnak kifizetett összegek elszámolásáról, nem csupán a fejlesztési díjhoz kötött felelősségi korlátról.24

Lemondás a fejlesztővel szembeni megtérítési igényről

A Ptk. külön rendelkezik a mikro- és kisvállalkozásnak minősülő szoftverfejlesztővel szembeni megtérítési igényről. Ha a szoftvert beépítő gyártó szerződésben lemond a megtérítési igényéről, a lemondás körébe eső kártérítést nem követelheti a fejlesztőtől. A fejlesztőnek az adott szoftver-alkotóelem forgalomba hozatalakor kell mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnie. A gyártó lemondása nem akadályozza meg, hogy a károsult közvetlenül a fejlesztőtől követeljen kártérítést.25

A kisvállalkozási minősítéshez a foglalkoztatottak száma nem érheti el az 50 főt, az éves nettó árbevétel vagy a mérlegfőösszeg pedig nem haladhatja meg a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Mikrovállalkozásnál a létszámnak 10 fő alatt kell maradnia, az éves nettó árbevétel vagy a mérlegfőösszeg felső határa pedig 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.26

A minősítéshez nem elég a cég saját létszámát és bevételét nézni. Vizsgálni kell a tulajdonosi és irányítási kapcsolatokat, a partner- és kapcsolódó vállalkozások adatait, valamint azt, mely beszámoló és mely időszak alapján kell számolni. Egy cégcsoporthoz tartozó, tizenkét fős szoftvercég ezért a csoport adataival együtt számolva túllépheti a kisvállalkozási határokat.27

Fejlesztőként ellenőrizze, hogy a szerződés tartalmazza-e a lemondást, és az mely igényekre terjed ki. Őrizze meg a forgalomba hozatalkori besorolást igazoló adatokat is. Eszközgyártóként pedig a lemondás terjedelmét kell mérlegelnie: az abba tartozó kártérítést nem követelheti vissza a fejlesztőtől.

Ki készíti és biztosítja a biztonsági frissítéseket?

A készülék hibáját egy később kiadott szoftverfrissítés is okozhatja. Ha a frissítést a gyártó maga vagy más vállalkozás közvetítésével biztosítja, az a törvény értelmében az ellenőrzése alá tartozik. Az ilyen frissítéssel összefüggő hibáért felelős vállalkozás nem mentesülhet arra hivatkozva, hogy a hiba csak a forgalomba hozatal után keletkezett. Ugyanez vonatkozik arra is, ha a hiba a gyártó ellenőrzése alá tartozó, a biztonság fenntartásához szükséges szoftverfrissítés hiányából ered.28

A telepítés körülményeit is vizsgálni kell. Az irányelv preambuluma szerint a gyártót nem terheli a biztonsági frissítés hiánya miatti felelősség, ha annak biztosítása vagy telepítése az ellenőrzésén kívül esik. Példaként említi azt az esetet, amikor a tulajdonos nem telepíti a rendelkezésére bocsátott frissítést. Ebből azonban nem következik, hogy bármely elmulasztott telepítés minden termékhiba alól mentesítené a gyártót.29

A fejlesztési vagy karbantartási szerződésben ezért érdemes rögzíteni, ki készíti és teszteli a frissítést, ki adja át a felhasználónak, ki gondoskodik a telepítésről, és meddig vállalja ezeket a feladatokat. Maguk a termékfelelősségi rendelkezések nem írnak elő frissítési kötelezettséget. Más jogszabályból vagy a szerződésből azonban származhat ilyen kötelezettség.30

Mikor felel az importőr, a forgalmazó vagy a webáruház?

Ugyanaz a webáruházat működtető cég az egyik termék esetében importőr, a másiknál forgalmazó vagy gyártó lehet. A minősítést a beszerzés, a gyártás és az értékesítés tényleges körülményei határozzák meg.31

Ha egy magyar webáruház egy Kínában letelepedett gyártó Kínából származó fűtőtestét elsőként hozza forgalomba az uniós piacon, importőrnek minősül. Ebben az esetben a gyártóval egyetemlegesen felel a termékkárért: a károsult közvetlenül tőle is követelheti a teljes kártérítést. Nem kell előbb a kínai gyártót perelnie. Az importőri felelősség nem új: a Ptk. korábbi rendelkezése is gyártónak tekintette a terméket gazdasági tevékenysége keretében az Európai Gazdasági Térségbe behozó személyt.32

Ha a cég egy importőrtől megvásárolja az uniós piacon már forgalomba hozott terméket, és maga nem minősül gyártónak vagy importőrnek, forgalmazónak minősül. Ha a törvény szerinti felelős vállalkozás nem azonosítható, a károsult felhívhatja a forgalmazót, hogy nevezze meg az Unióban letelepedett felelős vállalkozást vagy a saját forgalmazóját, akitől a terméket beszerezte. Ha ezt a felhívás kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem teszi meg, maga is felel a termékkárért.33

Az egy hónap nem azonos harminc nappal. A korábbi rendelkezés írásbeli felhívást és harmincnapos határidőt írt elő. Az új rendelkezés nem követeli meg a felhívás írásba foglalását. A panaszkezelés során ezért a felhívás tartalmát és beérkezésének időpontját is érdemes rögzíteni.34

A webáruház gyártónak minősülhet akkor is, ha nem maga készíti a terméket. Ide tartozik, aki a terméket tervezteti vagy gyártatja, illetve saját neve, védjegye vagy más megkülönböztető jegye feltüntetésével gyártóként jelenik meg a terméken. A gyártói felelősség alól nem mentesít a beszállító megnevezése.35

Gyártónak minősül az a vállalkozás is, amely a már forgalomba hozott vagy használatba vett terméket a gyártó ellenőrzési körén kívül lényegesen módosítja, majd forgalmazza vagy használatba veszi. Elsőként az adott termékre vonatkozó uniós vagy nemzeti termékbiztonsági szabály alapján kell megítélni, lényeges-e a módosítás.36

Ha a termékbiztonsági szabályok nem határozzák meg a lényeges módosítás küszöbét, a Ptk. két együttes feltételt követel meg. A módosításnak a gyártó kezdeti kockázatértékelésében előre nem jelzett módon kell megváltoztatnia a termék teljesítményét, célját vagy típusát. Emellett a veszély jellegét is meg kell változtatnia, új veszélyt kell teremtenie vagy növelnie kell a kockázatot. Az átalakítást végző vállalkozás mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt okozó hiba a termék módosítással nem érintett részére vonatkozik.37

Online piactéren a fogyasztók más kereskedőkkel is köthetnek szerződést. Az üzemeltető – a törvény szóhasználatával: az onlineplatform-szolgáltató – külön rendelkezés alapján felelhet, ha maga nem tartozik a Ptk.-ban felsorolt termékkárért felelős vállalkozások közé. Ennek feltétele, hogy a felület vagy az ügylet lebonyolítása azt a benyomást keltse az átlagfogyasztóban: a terméket az üzemeltető vagy az általa irányított, illetve ellenőrzött kereskedő biztosítja. A felelősséghez a forgalmazónál ismertetett feltételeknek is teljesülniük kell. A felelős vállalkozásnak azonosíthatatlannak kell lennie, a károsultnak pedig azonosításra kell felhívnia az üzemeltetőt. Ha az üzemeltető a felhívást a kézhezvételtől számított egy hónapon belül nem teljesíti, felel a termékkárért.38

Ha a beszállító vállalja a hibás áru cseréjét, ebből nem következik, hogy a károsultnak kifizetett kártérítés megtérítését is vállalja. Egy cserekészülék nem pótolja a tűzben megrongálódott bútorokat. Vizsgálja meg, milyen kifizetések megtérítését vállalja a beszállító, milyen feltételekkel és milyen összegig. A beszállító általános szerződési feltételei ezt a vállalást korlátozhatják, ezért azokat is a szerződéssel együtt kell értékelni.39

A kárigény kivizsgálásához műszaki utasítások, teszteredmények, frissítési adatok és beszerzési iratok is szükségesek lehetnek. Ha ezeket a fejlesztő vagy a beszállító őrzi, a cég nem mindig fér hozzájuk azonnal. A velük kötött szerződésben ezért az iratok megőrzéséről és átadásáról is érdemes rendelkezni.40

Miben tudok segíteni?

Jogi tanácsot adok arról, hogy cége felelhet-e a termék okozta kárért, és mit követelhet a szerződéses partnereitől. Elkészítem és felülvizsgálom a fejlesztési, karbantartási, licenc-, adásvételi és forgalmazási szerződéseket, valamint az általános és végfelhasználói szerződési feltételeket. Előkészítem a szükséges módosításokat, és képviselem cégét a kártérítési, illetve megtérítési igényekkel kapcsolatos jogvitákban, peren kívül és perben.

Telefon: +36 70 366 0631 · E-mail: ugyved@drbajuszbertalan.hu

Kapcsolat · Informatikai jog és szellemi alkotások · Szerződések joga, okiratszerkesztés

Jegyzetek és jogforrások

A Ptk. az új termékfelelősségi rendelkezéseknél a 2026. december 9-től hatályos szöveget jelenti. A korábbi rendelkezéseket a jegyzetek külön megjelölik.

  1. Ptk. 6:550. § (1)–(2) bekezdés, 6:552. §, 6:553. § b) pont és 6:556. §; a 2025. évi XCII. törvény 59–60. § és 95. § (6) bekezdés. A beépített szoftver fejlesztőjének felelősségéhez a 6:550. § (1) bekezdés b) pontjának feltételeit is vizsgálni kell. Új rendelkezések – NJT↑

  2. Ptk. 6:550. §, 6:553. § és 6:554. § (2) bekezdés f) pont; az (EU) 2024/2853 irányelv 5. cikk (1) bekezdés. A károsulti minőséghez nem szükséges szerződés a felelős vállalkozással. Új rendelkezések – NJT · Irányelv – EUR-Lex↑

  3. Ptk. 6:550. § (1) bekezdés a)–b) pont, (2)–(3) bekezdés; 6:29. § (1)–(2) bekezdés. A kitalált példa bizonyított termékhibát és okozati összefüggést feltételez. Egyik vállalkozás sem bizonyít mentesülési okot. Új rendelkezések – NJT · Ptk., közlönyállapot – Magyar Közlöny↑

  4. Ptk. 6:555. § (1)–(4) bekezdés. A hiba megítélésének további szempontjait a (2) bekezdés sorolja fel. A kár bekövetkezése nem helyettesíti a hiba vizsgálatát. Új rendelkezések – NJT↑

  5. Ptk. 6:553. § a) pont, 6:522. § (1)–(2) bekezdés és 2:52. §; az (EU) 2024/2853 irányelv 6. cikk (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés. A sérelemdíj külön jogcímét a 2025. évi XCII. törvény 59–60. §-ához fűzött indokolás is fenntartja. Új rendelkezések – NJT · Ptk. – NJT · Ptk., közlönyállapot – Magyar Közlöny↑

  6. A 2026. december 8-ig irányadó Ptk. 6:552. § b) pont az 500 eurónak megfelelő forintösszegnél nagyobb dologi kárt nevesíti. Az új 6:553. § b) pont nem tartalmaz összeghatárt. Az összes többi felelősségi feltétel továbbra is irányadó. Ptk., közlönyállapot – Magyar Közlöny · Új rendelkezések – NJT↑

  7. A Ptk. korábbi 6:552. § b) pontja; az új 6:553. § b) pont ba) alpontja; az (EU) 2024/2853 irányelv (25) preambulumbekezdése. A vegyes használat nem minden esetben új jogosultság: a korábbi, rendszerint magáncélú használat feltétele bizonyos vegyes használatnál is teljesülhetett. Ptk., közlönyállapot – Magyar Közlöny · Új rendelkezések – NJT · Irányelv – EUR-Lex↑

  8. Ptk. 6:553. § b) pont, különösen bb) alpont. A kizárás a gyártó által beépített vagy összekapcsolt, illetve a gyártó ellenőrzése alá tartozó hibás alkotóelem által károsított termék kárára vonatkozik. Új rendelkezések – NJT↑

  9. Ptk. 6:157. § (1) bekezdés, 6:159. § (1)–(2) bekezdés, 6:168. § (1)–(2) bekezdés; 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 12–13. §. A termékszavatosság a vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dologra vonatkozik. A példák nem sorolnak fel minden igényt és kivételt. Ptk., közlönyállapot – Magyar Közlöny · 373/2021. Korm. rendelet – NJT↑

  10. Ptk. 6:553. § c) pont és 6:555. § (4) bekezdés; az (EU) 2024/2853 irányelv 6. cikk (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés és (20) preambulumbekezdés. A helyreállítás költsége nem az egyetlen lehetséges vagyoni kár. Új rendelkezések – NJT · Irányelv – EUR-Lex↑

  11. Ptk. 6:554. § (2) bekezdés f) pont, 6:553. § c) pont; 6:142–6:143. §. A társaság saját káráról van szó, nem természetes személytől átszállt vagy engedményezett követelésről. A szerződéses kártérítés feltételeit önállóan kell vizsgálni. Új rendelkezések – NJT · Ptk., közlönyállapot – Magyar Közlöny↑

  12. Ptké. 55/A. §, a 2026. évi LIII. törvény 15. § a) pontja szerinti szöveggel; Ptk. 6:559/B. § (3) bekezdés d)–e) pont. Az új rendelkezéseket a december 8. napját követően, tehát december 9-től forgalomba hozott vagy használatba vett termékekre kell alkalmazni. Új rendelkezések – NJT · 2026. évi LIII. törvény – NJT↑

  13. Ptké. 55/A. §; Ptk. 6:559/B. § (3) bekezdés e) pont. A dátum a forgalomba hozatal törvényi fogalma alapján az egyedi termékhez kapcsolódik. A későbbi lényeges módosítás külön vizsgálatot igényelhet. Új rendelkezések – NJT↑

  14. Ptké. 55/A. §; Ptk. 6:559/B. § (3) bekezdés g) pont. A használatbavétel az előzetes forgalomba hozatal nélküli, kereskedelmi tevékenység keretében történő első uniós használat. Új rendelkezések – NJT↑

  15. Ptk. 6:550. § (1) bekezdés, 6:555. § (4) bekezdés, 6:557. §; az (EU) 2024/2853 irányelv (42) preambulumbekezdés. A felelősség nem a gyártó felróhatóságának bizonyításán alapul. Új rendelkezések – NJT · Irányelv – EUR-Lex↑

  16. Ptk. 6:556. § (1) bekezdés a)–c) pont. Mindhárom esetben megdönthető hibavélelemről van szó. A c) pont szerinti működési hibát és a használat körülményeit a károsultnak kell bizonyítania. Új rendelkezések – NJT↑

  17. Ptk. 6:556. § (2) bekezdés és 6:555. § (4) bekezdés. A vélelem a hiba és a kár közötti okozati összefüggésre, nem a kár összegére vonatkozik. Új rendelkezések – NJT↑

  18. Ptk. 6:556. § (3) bekezdés a)–b) pont; az (EU) 2024/2853 irányelv 10. cikk (4)–(5) bekezdés. A rendkívüli nehézség, a valószínűsítés és a bizonyítékok rendelkezésre bocsátása együttesen vizsgálandó. A vélelem ebben az esetben is megdönthető. Új rendelkezések – NJT · Irányelv – EUR-Lex↑

  19. Ptk. 6:557. § (3) bekezdés. A végtermék tervezése és a végtermék gyártójának utasítása külön mentesülési ok lehet. Az okot az alkotóelem előállítójának kell bizonyítania. Új rendelkezések – NJT↑

  20. Ptk. 6:552. § és 6:554. § (2) bekezdés a) pont; az (EU) 2024/2853 irányelv (13) preambulumbekezdés. A szoftvertermék fejlesztőjéről van szó, nem minden, a fejlesztésben közreműködő személy felelősségéről. Új rendelkezések – NJT · Irányelv – EUR-Lex↑

  21. Ptk. 6:559/B. § (2) bekezdés b) pont és 6:550. § (3) bekezdés; az (EU) 2024/2853 irányelv (14)–(15) preambulumbekezdés. A díjmentesség nem azonos a nem kereskedelmi tevékenységgel. Új rendelkezések – NJT · Irányelv – EUR-Lex↑

  22. Ptk. 6:550. § (2) bekezdés, 6:559. §; 6:29–6:30. § és 6:59. § (2) bekezdés. A belső teherviselésre vonatkozó megállapodás nem csökkentheti a károsulttal szembeni felelősséget. Új rendelkezések – NJT · Ptk., közlönyállapot – Magyar Közlöny↑

  23. Ptk. 6:30. § (1) bekezdés és 6:59. § (2) bekezdés. A kétmillió forintos kár és az érvényes fele-fele megosztás a kitalált példa feltételei, nem általános törvényi kármegosztási arány. Ptk., közlönyállapot – Magyar Közlöny↑

  24. Ptk. 6:30. § (1) bekezdés; a közös károkozók egymás közötti viszonyára 6:524. § (3) bekezdés; az (EU) 2024/2853 irányelv 14. cikk. A konkrét belső arányhoz a jogviszonyt és az alkalmazandó rendelkezést is meg kell határozni. Ptk., közlönyállapot – Magyar Közlöny · Irányelv – EUR-Lex↑

  25. Ptk. 6:551. § a)–b) pont és 6:559. §. A külön rendelkezés a beépítő gyártó megtérítési igényéről szól. Nem mentesíti a fejlesztőt a károsulttal szemben, és nem rendezi általánosan valamennyi más vállalkozás megtérítési igényét. Új rendelkezések – NJT↑

  26. Kkvtv.: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (2)–(3) bekezdés. A pénzügyi feltételnél árbevétel vagy mérlegfőösszeg szerepel. Az összesítési és kizárási rendelkezések is irányadók. Kkvtv. – NJT↑

  27. Kkvtv. 3. § (4)–(5) bekezdés és 4–5. §; Ptk. 6:551. § a) pont. A minősítésnél az állami vagy önkormányzati tulajdonra, a vállalkozások kapcsolataira, az adatok összesítésére és a minősítés változására vonatkozó rendelkezések is számítanak. Kkvtv. – NJT · Új rendelkezések – NJT↑

  28. Ptk. 6:557. § (2) bekezdés a) pont, (5) bekezdés b)–c) pont; 6:559/B. § (3) bekezdés f) pont. A rendelkezés meghatározott esetekben a hiba későbbi keletkezésére alapított mentesülést zárja ki, nem minden védekezést. Új rendelkezések – NJT↑

  29. Az (EU) 2024/2853 irányelv (51) preambulumbekezdés és 11. cikk (2) bekezdés; Ptk. 6:557. § (5) bekezdés. A preambulum értelmezési támpont. A telepítés feletti tényleges ellenőrzést és a kárt okozó hibát az adott ügyben kell vizsgálni. Irányelv – EUR-Lex · Új rendelkezések – NJT↑

  30. Az (EU) 2024/2853 irányelv (51) preambulumbekezdés; Ptk. 6:59. § (2) bekezdés. Példa külön jogszabályi frissítési kötelezettségre: 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 8. § (1)–(2) és 17. § (3)–(4) bekezdés, az ott szabályozott fogyasztói szerződésekben. Irányelv – EUR-Lex · Ptk., közlönyállapot – Magyar Közlöny · 373/2021. Korm. rendelet – NJT↑

  31. Ptk. 6:550. § (4) bekezdés, 6:554. § (2) bekezdés a), c) és e) pont. A törvényi minősítést nem a szerződésben alkalmazott elnevezés dönti el. Új rendelkezések – NJT↑

  32. Ptk. 6:550. § (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés és 6:554. § (2) bekezdés c) pont; a korábbi 6:553. § (2) bekezdés. A példában a gyártó Unión kívüli letelepedése és az első uniós forgalmazás egyaránt feltétel. Új rendelkezések – NJT · Ptk., közlönyállapot – Magyar Közlöny↑

  33. Ptk. 6:554. § (2) bekezdés e) pont és 6:550. § (5) bekezdés a)–c) pont. A 6:550. § (5) bekezdés b) pontjában említett forgalmazó a felhívott forgalmazó saját forgalmazója, vagyis az, akitől a terméket beszerezte. A határidő a felhívás kézhezvételével indul. Új rendelkezések – NJT↑

  34. A Ptk. korábbi 6:553. § (3)–(4) bekezdése; az új 6:550. § (5) bekezdése. A felhívás rögzítését a Ptk. nem írja elő, de megkönnyíti a határidő kezdetének bizonyítását. Ptk., közlönyállapot – Magyar Közlöny · Új rendelkezések – NJT↑

  35. Ptk. 6:554. § (2) bekezdés a) pont ab) alpont, 6:550. § (1) bekezdés a) pont és (5) bekezdés. A név feltüntetésének a gyártóként való megjelenést kell kifejeznie. Új rendelkezések – NJT↑

  36. Ptk. 6:550. § (4) bekezdés; 6:559/B. § (3) bekezdés i) pont ia) alpont. A rendelkezés már forgalomba hozott vagy használatba vett termék későbbi módosításához kapcsolódik. Új rendelkezések – NJT↑

  37. Ptk. 6:559/B. § (3) bekezdés i) pont ib) alpont; 6:557. § (4) bekezdés. Az első feltétel a teljesítmény, cél vagy típus megváltoztatása, nem egyszerű érintettsége. A veszélyre vonatkozó feltételnek ezzel együtt kell teljesülnie. Új rendelkezések – NJT↑

  38. Ptk. 6:550. § (5)–(6) bekezdés; az (EU) 2022/2065 rendelet 6. cikk (3) bekezdés. A Ptk. e rendelkezése a fogyasztók és kereskedők közötti, távollevők között kötött szerződéseket lehetővé tevő platformra vonatkozik. A forgalmazói felelősség feltételei is szükségesek. Új rendelkezések – NJT · DSA – EUR-Lex↑

  39. Ptk. 6:30. § (1) bekezdés, 6:59. § (2) bekezdés, 6:77–6:78. §. A vállalás terjedelmét és az általános szerződési feltételek szerződésbe épülését külön kell értékelni. A cserevállalás nem azonos megtérítési kötelezettséggel. Ptk., közlönyállapot – Magyar Közlöny↑

  40. Ptk. 6:59. § (2) bekezdés, 6:62. § (1) bekezdés; 6:556. § (1) bekezdés a) pont. Ptk., közlönyállapot – Magyar Közlöny · Új rendelkezések – NJT↑